2008-01-31

Mindennapi fasizmusunk vol.4

Eljött ami eljött. És nem írom ma le azt hogy "TAVAR". Rájöttem, hogy nőgyűlöletem globálisan helyes, és mély és Örök Tisztelet a Kivételnek... Neki... Tőle többet kaptam 3 nap alatt (és szex sem volt) mint az összes kedves valamikori hölgyismerősömtől, élettársamtól, szexpartneremtől, beteljesületlen vagy beteljesült szerelmemtől, stb. együttvéve, mondjuk az elmúlt 16 év viszonylatában. És nem is akartam kapni... Nem vártam, nem várok semmit. Három nap az élet. Már azt hittem ti picsák, hogy vagytok valakik, hogy megéltem amit meglehetett, bár tagadhatatlanul kaptam olyan dolgokat tőletek, amit mások jó esetben csak filmen láthatnak, csak az álmaikban élhetnek át, de ha hiszitek, ha nem, értéktelen műsor volt... Gyermekként mindig tiszteltem a Nőket, de ti megtanítottatok gyűlölni, megvetni, lenézni, és már csak nő lett a Nőből. Egyszerűen senkik vagytok. Lehet, hogy Ő egy csoda, de akkor is mondjátok meg, hogy a faszba lehet az, hogy összesített eredményeiteket Egymaga három nyomorult nap alatt lekörözi? Három nap az élet... Allah nagy! Ezt a három napot megköszönni egy élet is kevés, csak a rátok pazarolt energiáimat sajnálom... Adtam, adhattam volna Neki, bár soha semmit nem kért, sőt nem fogad el semmit. Törődést sem... Semmit... Adjátok vissza, amit elloptatok, vittetek érdemtelenül, mert az NEM TITEKET ILLET! Az mind az Övé! Három napért... De egyért is megérné... Inkább tartsátok meg! Méltatlan hozzá a piszkos cucc...

2008-01-25

Születésnap!

Szeretettel értesítem a nagyérdeműt, hogy a TAVAR ma egy éves és ennek alkalmából ha nyilvánosan nem is tudom seggen csókolni magamat (és a technikai problémát nem a nyilvánosság hanem a hajlékonyságom okozza) de sok-sok boldog, és aktívabb esztendőt kívánok magunknak!

Szeretettel:
én

2008-01-23

Módosítások

Kicsit javítottam a szóbanforgó teil 3-on, néhány régóta meglévő szösszenettel, bár tudom nem túl vicces, és stilisztikailag is kifogásolható, de jogom van hibázni és most élek ezzel mert nekem valamiért így kerek, úgyhogy ez van...

2008-01-22

Szóltak hogy light

a TAVAR-ral kapcsolatban megfogalmazott kritikai észrevételek hatására a mai napon általfaragásra kerül a legutóbbi buhera...

Tavar nagy romAntika (teil 3)

Webszappanopera, mely semmiről nem szól, de nagyon.


Ez volt Ede. A tavar főhősünk. Ede, a korláton fingó, és talajgyakorlatok nagybőgőre, bécsi versenyzongorára olimpiai második helyezett… Csöndes vasárnap délutánnak ígérkezett ez a kedd reggel. Mit volt mit tenni, tavar Ede rágyújtott és miközben a hullaszürke füstcsíkok lágy felhővé gyűltek kicsivel tavar magasság alatt, végiggondolta, hogy már mindent végig gondolt. Nem volt bölcs, hiszen Epikretos-t, és a többi neves tavart nem adták ki képregény formában, illetve látott egyszer egy albumban egy Raffaello képet, valami akadémiáról, ami rövid ideig a számítógép háttere volt, mert tavar fetish bulit lehetne egy olyan kéróban tartani, de aztán lecserélte egy önmegalázásra. A Lányra. Sokáig nem tavarta, ahogyan nem tavarta saját magát sem. Ede nem szerette a latexet, és undorodott az erőszaktól de mégis fájt, hogy ma még nem bántott meg senkit, és ez tavarul hiányérzetet tavart benne… Kibaszott keddi vasárnap. Még egy tavar cigi. A füst masszív felhőcsíkká tavart össze, és miután lebukott alá mint egy kilőtt vadászgép, hogy a kanapéra tavarjon egy elszáradt rózsaszál, és egy olajos halmájkonzerv közé a tegnapi zoknira, tudomásul vette, hogy az életét már eltavarta. Még két cigi. Elkezdett Das Boot-osat játszani, és kitolt egy periszkópot a füst fölé a hamutartó bemérése céljából. Kettes cső tűz, merülés, bal forduló teljes sebességgel, mindenki az orrba, kiszivattyúzni az olajoshallét... Méla nagy butaságában még mindig az álmait tavarta, és megtiltotta tavaroknak, hogy felébresszék, mert jó ez így, még akkor is, ha az elmúlt ezer évben sem tavart megvalósítania, és most az egyszer fél év után nem a Lányra tavart.

Volt tavar, de nem kellettek neki a bányászlánykák. Pedig Ede csillés.

Kedvesek… A bányászlánykák. Ragaszkodásuk és látszólagos temperamentumuk inkább saját magukkal szembeni szarkazmusból, sem mint szépen cizellált világszemléletükből fakadt. Családcentrikusak voltak, mint minden agrárgondolkodású. Hangjuk az ívhegesztő pattogása, és a télapó szánjának csilingelése között tavart. A tavar végeredménye egy kényszeres reprodukció, ami a gazdaságot bio üzemanyaggal működő tavarral látja el, és ezáltal a társadalomra nézve hasznos. Machiavelli legyőzhetetlen fegyvere…

Eszébe jutott az a 20 éves tavar kiscsaj, aki az akkor 16 éves Ede (a kisfaszú) farkát tavarta egy padon két pudingkocka színű ház között (a bal citromos volt), és kiselőadásában tavarta, hogy a barátja mekkora geci (aki nem Ede volt és ezt ma sem bánja), hogy a tavar pillanatban nem engedi el a tavart. Fontos gyakorlati óra volt az ifjúság szexuális felkészítése szempontjából… Könyvben kellene kiadni. Ede pedig csak szeretni akart. Mint ma is. Valami szépen esztergált fapicsát.

Kevesen tavar annyira unni a szexet… Pedig tavar, de a leginkább az a tavar szeretni akarás… Valakire elpazarolni minden gondolatot, érzést, érintést, tavart, törődni, lesni minden sóhajt, összeesésig… Lehetőleg valaki olyanra, akire, tavar semmi értelme. A csüngő hasú lélekerőszak istennő (aki bebaszik a fasziknak), vagy a butikos kiscsaj eszménykép, vagy a levetett háttérképlány? Edének tavarul semmije nem volt, de van mit adnia bárkinek, akárkinek, a semmiért cserébe, és egy pillanatig a világ leggazdagabb emberének érezte magát…



folyt köv.

2008-01-18

Jelentgetők!

Alig 2 órája van fenn a blogon az új bejegyzés, és a google felé többen nyavajogtak, hogy kifogásolják a tartalmat... kérem erről engem is értesítsenek, illetve arról, hogy szerintük pontosan melyik tartalmi rész kifogásolható egy idióta felnőtteknek szóló blogban, hiszen ezen információ hiányában nem tudok bajukon segíteni. Köszönöm... A sunyik meg nyalják ki a valagam...

Tavar nagy romAntika (teil 2)

Webszappanopera, mely semmiről nem szól, de nagyon.


Tavar tél van. Kemény fagyos északi szél vág főhősünk tavaros arcába, őt mégis lágyan tavarja a hasmenés. Tavar ember. Néha fingani is mer. Áll a buszmegállóban a fémkorlátnak támaszkodva és a mélyről jövő bélszelek kiváltotta rezgések hatását figyeli annak az öregasszonynak az arcán, aki mellette veszettül kapaszkodva próbálja kivárni a buszt. Olyan mintha kádban csinálnád csak nem dörög. Hát inkább néhány ilyen tavaros akadémikus kísérlet, mintsem szerelmes legyen az ember. Mert ugye az nem csak a korlátot tavarja meg...

Még mindig előtte vannak azok a formás lábak. (nem az öregasszonyé) Valami részeg hányásos péntek lehetett és csak simán Ő elé esett pofára az ember. (ez sem az öregasszony) Ezek az emlékek, ha hetek múlva és töredékesen is buktak elő némi tavarral és sárgarépával, akkor is meghatározóak. Lappang a tudatalattiban nem úgy, mint az akkor gondosan visszatartott rókázás, ami kijövetelekor az összes vízkövet lemarta a budiról (még a perem alatt is). Minden idegszálával tiltakozott a kis szerencsétlen, hogy beleessen, de beleesett. Tavarul. A Nőbe... (nem az öregbe) A róka az esés után jött... Emlékszik azokra a mondatokra, amiket mondott, pedig már régen nem volt magánál, és a fél perce kimondott tavarra sem szokott emlékezni. Talán ezért alszik viszonylag tavar. Emlékszik az illatokra, valószínűleg ez is benne lehet, hogy nem volt magánál... Típushiba atavarnál. Könnyen tavarható, egy 32-es villáskulcs határozott homlokra helyezésével. Mindegy, a tavar álom ingyen van, csak utólag kell drága árat fizetni érte. De az ember legyen tisztában az értékeivel. Minden embernek van. Ha hitelből is de van.

Nos főhősünknek az sem van. Meg kicsit tehetetlen fasz is, és valamiért még sem. Csak a szakadt csöves életét tudta volna a lánynak adni, (aki nem öreg, de lesz, viszont nem most) de az az élet meg pont annyit ért, amennyit egy indulatos kannibál adna érte... Egy kődárdahegyet félig csiszoltan, nyél és tavar nélkül... Főleg ha nem túl sok hús van az ember gyerekén, és még kevesebb tavar. A belső értékekről annyit, hogy nem nyelt még aranygyűrűt... Akkor volt gyűrűje, amikor az ornitológiai társaság a galambokat számlálta a városban, ő meg részegen leesett egy lépcsőről szürke ballonkabátban. Kapott egy alumínium sorszámozottat a kisujjára a szép landolásért, mint tiszteletbeli pali madár és védett állat. A Jóisten nyilváníthatta annak. Fekete kabátban biztos BAT MOBILT kapott volna.

Szóval a tavar Pinnnnna. (nem az öreg, az még kapaszkodik a korlátban) Hát arra nincsenek szavak. Nem is tudott a fószer semmi tavart mondani, amikor találkozott Vele, és pont ezt is kapta válasznak, amikor elhívta egy kv-ra. Pedig az volt a döntő pillanat, amiért hónapokon keresztül imádkozott, hogy soha el ne jöjjön, mert beledöglik az ember gyereke. És eljött. Akkor érkezett el, mikor fél év után levette a számítógép hátteréről, mint lezárt témát. Összehozta őket egy leheletnyi kis időre a nyavalya - pont másnap - simán kibaszósdiból egy elsunnyantott bulin, és megesett az az esetlen semmi, aminek semmi következménye sem lett.

Sokan mondták a gyereknek:

- ha akarsz valamit hajtani kell a vadat! Vadat hajtani a kutyák szoktak, a vadász csak elejti a végén, ha megfigyelte mozgását kiismerte reakcióit, és ha érdemesnek ítéli - gondolta barátunk.

- Ez egy kurva leány bazdmeg! - mondták barátunk barátai - lecidázta a fél várost! (ez sem a kapaszkodós nyanya, arról nincs adatunk) De tavar a város azon felének…

- Ha igaz is, a faszt érdekel, ha egy tavar csodáról beszélünk. Mária Magdolnánál is tavar. Általában az ilyen sztorik fele sem, vagy a duplája igaz, de beledöglenék, mert szép halál. Beledöglenék önmagáért. Beledöglenék, de nem tehetem, mert vannak, akik szeretnek engem. (meg azt az öregasszonyt is szereti valaki, aki alatt rezeg a korlát) Mert még engem is szeretnek feltételek nélkül önmagamért, pedig rongy ember vagyok... (minden korlátrezegtető rongy ember) Szeretnek, mint azt a cafatnak tartott Királylányt például én. (nem az öreget, pedig ő is egyszer volt Ő) - gondolta barátunk barátai baráti megjegyzéseire. És tovább rezegtette fingjával a korlátot az öregasszony keze alatt...

Legegyszerűbb volna talán feladni egy hirdetést, ha már ilyen bonyolult az élet:

Nekrofil fiú keres lányt (nem öreget, még mindig nem, mert az perverz) webcamchatsex-re. Kölcsönös szimpátia esetén házasság. Jelige az "ásó válasszon el minket, ha nem kérsz hamvasztást 8479387562". Azéééé jó, ha egyikük latexfetisiszta, mert nem folynak szét az érzelmek az első találkozáskor, már ha a zipzár légmentesen zár... Vajon urnát baszni faszverésnek minősül, esetleg ez ebben a témában olyan, mint a guminő? (vajon aki az öregeket szereti csak félig fújja fel a guminőt?) És nem lehet, hogy feltámadás után pikantériáját veszti a dolog esetleg elmúlik a love? Ha átversz megöllek…


folyt köv.